RESANITA
Karte der Landschaften, 2019
SLO HUN
Es sind nicht Staaten, es sind nicht Länder, es sind Landschaften.
RESANITA erkunden, ausgehend von St. Anna am Aigen, die Region um das Dreiländereck Österreich, Ungarn und Slowenien. Auf dieser Reise sprechen sie mit Menschen vor Ort, schließen Kontakte mit BiologInnen und ÖkologInnen und erwerben Pflanzen – auf bewährte Art, durch Kauf, durch Tausch und als Geschenk. Was sie zu den Pflanzen dazubekommen, sind Geschichten und Wissen – politische und historische Fakten, botanische und ökologische Informationen, aber auch persönliche Geschichten und Einsichten in Lebenswelten um drei Grenzen.
Die Künstlerinnen vermerken die Orte ihrer Recherchen, Gespräche und Treffen und zeichnen somit eine erweiterte Landkarte – eine Karte von Beziehungen – sie finden ein dichtes Netzwerk von Menschen, die über die aktuellen Grenzen hinaus zusammenarbeiten, und erfahren auch von den Beziehungen zwischen Ereignissen einer bewegten Geschichte und deren indirekten Auswirkungen auf akute globale Anliegen wie Naturschutz, Ökologie und Klimawandel.
Die Karte der realpolitischen Geschichte überlagert sich mit einer Karte aktueller ökopolitischer Aktivitäten.
Die Protagonisten des Projektes, die ausgewählten Pflanzen, sind hier in St. Anna am Aigen in einer permanenten Installation gepflanzt. Textlich versehen mit vielschichtigen Informationen sind sie wachsende Ökoskulptur und Teil der Landschaft, die sie auch repräsentieren.
Das Dreiländereck ist ein Raum mit langer gemeinsamer historischer Vergangenheit, ein Raum der Begegnung verschiedener Völker, Sprachen und vielfältiger Traditionen, hier grenzen abgelegene und ursprünglich kleinbäuerlich strukturierte Regionen Österreichs, Ungarns und Sloweniens aneinander. Heute gibt es im zweisprachigen (slowenisch, ungarisch) Porabje (HU) noch einen kleinen deutschsprachigen Bevölkerungsanteil, Dörfer in Prekmurje (SLO) mit ungarisch- und slowenischsprachiger Bevölkerung und Dörfer im Bezirk Radkersburg (AT), in denen neben Deutsch vereinzelt auch noch slowenisch gesprochen wird.
Allerdings blickt das Gebiet auch auf eine wechselvolle Geschichte, auf militärische Konflikte und damit verbundene Vertreibungen zurück und war Jahrzehnte getrennt durch den Eisernen Vorhang, der nicht nur eine undurchdringliche Barriere zwischen angrenzenden Staaten darstellte und sämtliche regionalen nachbarschaftlichen Beziehungen unterbrach, hier trennte sich in den Jahren des Kalten Krieges Europa.
Geografisch treffen in dieser Region drei Klimazonen aufeinander und bilden auf kleinem Raum vielfältige Landschaften. Aufgrund der Abgelegenheit, der langsamen wirtschaftlichen Entwicklung und der nun brachliegenden Grenzstreifen konnte sich eine große ökologische Vielfalt erhalten. Die Region ist nahezu durchgängig als naturräumliches Schutzgebiet ausgewiesen.
Besenheide Calluna vulgaris Vresa Közönséges csarab, Seprűvirág
Calluna vulgaris breitete sich gehäuft auf den Wegen und Flächen entlang des Eisernen Vorhanges aus. Die Pflanze, die im Volksmund oft als Erika bezeichnet wird, ist eine Folgepflanze von großflächigen maschinellen Verschiebungen von Erdreich, bei denen die Humusschicht großflächig abgetragen wird, und zeigt somit immer Eingriffe von Menschenhand an. Sie gedeiht auf den anschließend zutage tretenden sauren Böden und auch gerne in der Gesellschaft von Kiefern, wie sie im Őrség (HU) und in Prekmurje (SLO) zahlreich wachsen. Bis vor 20 Jahren stellte die Harzgewinnung von Kiefern in dieser Gegend noch eine Einnahmequelle dar. (Mátyás Szépligeti, Botaniker im Őrség National Park)
Zemljevid Pokrajin, 2019
o niso države, niso dežele, temveč pokrajine.
Umetnici RESANITA sta raziskali področje ob tromeji med Avstrijo, Madžarsko in Slovenijo, za izhodišče pa sta izbrali kraj St. Anna am Aigen v Avstriji. Na tem popotovanju sta se pogovarjali
z lokalnim prebivalstvom, navezovali stike z biologi/biologinjami inokoljevarstveniki/okoljevarstvenicami ter na preverjen način pridobivali rastline – z nakupom, izmenjavo in kot darilo. Kar sta dobili poleg rastlin, so zgodbe in znanje – politična in zgodovinska dejstva, biološke in okoljske informacije, pa tudi osebne zgodbe in poglede v življenje ob tromeji.
Umetnici sta zapisovali kraje svojih raziskovanj, pogovore in srečanja z ljudmi, s čimer sta ustvarili razširjen zemljevid – zemljevid odnosov. Odkrili sta gosto omrežje ljudi, ki čezmejno sodelujejo, izvedeli pa tudi marsikaj o povezavah med dogodki v razgibani zgodovini regije ter njihovih posrednih učinkih na pereče globalne težave, kot so okoljevarstvo, ekologija in podnebne spremembe.
Zemljevid realne politične zgodovine se prekriva z zemljevidom sodobnih ekopolitičnih dejavnosti.
Protagonisti projekta, izbrane rastline, so v kraju St. Anna am Aigen posajene v obliki trajne instalacije. Opremljene z besedili, ki vsebujejo mnogoplastne informacije, so rastoča ekološka skulptura in del pokrajine, ki jo tudi predstavljajo.
Tromeja je prostor z dolgo skupno zgodovinsko preteklostjo, prostor, kjer se srečujejo različni narodi, jeziki in raznolike tradicije. Tu se stikajo odročne in prvotno z majhnimi kmetijami poseljene avstrijske, madžarske in slovenske pokrajine. Danes v dvojezičnem Porabju na Madžarskem (slovensko in madžarsko govorečem) še najdemo majhen delež nemško govorečega prebivalstva, v prekmurskih vaseh v Sloveniji govorijo madžarsko in slovensko, v okraju Radkersburg/Radgona (Avstrija) pa posamezniki poleg nemščine uporabljajo tudi slovenščino.
Seveda ima področje za seboj tudi burno zgodovino, vojaške konflikte in s tem povezane izgone, desetletja pa je bilo razdeljeno z železno zaveso. Ta ni predstavljala le neprehodne ovire med sosednjimi državami in je pretrgala vse regionalne medsosedske odnose, temveč se je tu v času hladne vojne delila Evropa.
Geografsko gledano se v tej regiji stikajo trije podnebni pasovi, ki na majhnem prostoru tvorijo raznolike pokrajine. Zaradi odročnosti, počasnega gospodarskega razvoja in še vedno neobdelanega mejnega pasu se je lahko ohranila velika biotska raznovrstnost. Regija je skoraj v celoti uvrščena v naravovarstveno zaščiteno območje.
Besenheide Calluna vulgaris Vresa Közönséges csarab, Seprűvirág
Calluna vulgaris se je množično razširila vzdolž poti in na površinah ob železni zavesi. Pojav rastline, ki jo v ljudskem izročilu v nemščini imenujejo tudi erika, je posledica obširnih strojnih premikov zemlje, pri čemer so širokoplastno odstranili plast humusa.
Vedno torej opozarja na posege človeške roke v naravo. Vresje namreč dobro uspeva na kislih tleh, ki pridejo na dan po odstranitvihumusa, uspeva pa tudi v družbi borovcev, ki so v Őrségu in Prekmurju številni. Do pred dvajsetimi leti je pridobivanje smole iz
borovcev na tem področju še predstavljalo vir dohodka (Mátyás Szépligeti, botanik v krajinskem parku Őrség).
Vidékek térképe, 2019
Ezek nem államok, nem országok, hanem tájak.
RESANITA St. Anna am Aigenből indulva felderíti Ausztriában, Magyarországon és Szlovéniában a Hármashatár régióját. Helyi emberekkel beszélgettek, biológusokkal és ökológusokkal kötöttek ismeretségeket, és jól bevált módon növényeket gyűjtöttek (vásárlás útján, cserébe, illetve ajándékként) ezen az úton. Amit a növényeken kívül kaptak: történetek és tudás- politikai és történelmi tények, biológiai és ökológiai információk, egyúttal személyes történetek és betekintések a Hármashatár életterébe.
A művésznők feljegyezték a kutatásaik helyszíneit, a beszélgetéseket és találkozásokat, ezáltal egy bővített térképet -a kapcsolatok térképét - megalkotva megtalálták az emberek olyan közvetlen hálózatát, akik képesek a jelenlegi határokon felülemelkedve is együtt dolgozni. Megtapasztalva a mozgalmas történelem eseményeinek összefüggéseit, kivetítették mindennek a halaszthatatlan globális célokra (természetvédelem, ökológia és klímaváltozás) gyakorolt indirekt hatásait.
A reálpolitikai történelem térképe átfedést mutat az aktuális ökopolitikai aktivitások térképével.
A projekt főszereplői, a kiválasztott növények, itt St. Anna am Aigennél egy állandó installációként lettek leültetve. Tulajdonképpen az egész egy ökoszobor, melyet sokrétegű információkat tartalmazó szövegekkel láttak el és egyben a táj része is, amelyet reprezentál.
A Hármashatár egy közös történelmi múlttal rendelkező térség, a különböző népek, nyelvek és sokoldalú tradíciók tere, Ausztria, Magyarország és Szlovénia félreeső, ősi kisparaszti felépítésű régiói itt határolják egymást. A magyarországi kétnyelvű (szlovén, magyar) Rábavidéknek van még egy kis létszámú németnyelvű lakossága, Szlovéniában a kétnyelvű falvak (magyar, szlovén) a Muravidéken és kétnyelvű falvak (szlovén, német) az osztrák Radkersburg körzetében vannak. Habár a terület változatos történelemet, katonai konfliktusokat és az ezekkel összefüggő kiűzetések emlékeit mondhatja magáénak, a vidék részeit évtizedekig elválasztotta egymástól a vasfüggöny. A jelenség nemcsak a határos államok közé állított áthatolhatatlan sorompót, megszakadt általa az összes, régiók közötti szomszédos kapcsolat, a hidegháború éveiben ráadásképp egész Európát kettéválasztotta.
Földrajzi tekintetben három klímaövezet találkozik össze ebben a régióban, egy kis térségen belül változatos tájak jelennek meg. A félreeső fekvése, a lassú gazdasági fejlődése és kihasználatlan határsávjai miatt nagy ökológiai sokszínűség alakulhatott ki itt, a térséget csaknem teljes egészében természetvédelmi területnek nyilvánították.
Besenheide Calluna vulgaris Vresa Közönséges csarab, Seprűvirág
Az egykori Vasfüggöny mentén található meg a Calluna vulgaris elterjedési helye, mely jelenleg az Őrségi Nemzeti Park részét képezi. A nagyobb földterületek gépi megmunkálása közben a humuszréteg jelentősen csökkent. Ezen a sokszor emberi kéz beavatkozására utaló részen jelent meg a népek által Erikának is nevezett növény. A folyamat az erdeifenyők jelenlétével végül savas talaj kialakulásához vezetett, ahogy az Őrségben és Prekmurjében (Muravidéken) is tapsztalható. A gyantakitermelés 20 évvel ezelőttig a vidék egy további bevételi forrásának számított (Szépligeti Mátyás, az Őrségi Nemzeti Park botanikusa).